A hazai internetezők 30%-a rendszeresen interaktív célokra is használja a világhálót

A MASMI Hungary Piackutató Intézet 2007 végén országos felmérést végzett a magyar felnőtt lakosság internetezési szokásairól. A kutatás során Budapesten és 67 további településen 1015, 18 éves vagy idősebb magyarországi lakos válaszolta meg a kérdőívet, akik közül 509 fő tartozik az internet-használók körébe.

A háztartások véletlen módon, a válaszadók pedig kvóták (nem, kor, legmagasabb iskolai végzettség) segítségével lettek kiválasztva, biztosítva ezáltal az országos reprezentativitást.

Az internethasználat funkciói

Az internethasználat területei két dimenzióba rendeződnek. Az egyik egy hagyományos típusú használat, amely elsősorban az általános információszerzést, levelezést foglalja magában, míg a másodikra már egy fejlettebb, interaktívabb felhasználás jellemző, mint például az online médiahasználat, letöltések, vásárlás.

Az internetezők csoportosítása az internethasználat célja szempontjából

A magyar felnőtt internetezők tábora a következő négy csoportba sorolható a fentebb említett két dimenzió mentén:

• Passzívak (37%): Ők a legvisszafogottabb felhasználók, mind az internetezés gyakoriságát, mind a felhasználási területeket tekintve. Ritkán interneteznek, és kevésbé használják ki az internet nyújtotta lehetőségek széles tárházát.
• Hagyományos célú felhasználók (33%): Bár viszonylag gyakran használják az internetet, a lehetőségek közül elsősorban csak a hagyományos funkciókat veszik igénybe.
• Sokoldalú használók (22%): Ők már egyformán aktívan használják mind az általános, mind a fejlettebb funkciókat.
• Interaktívak (8%): Bár ők is igénybe veszik az internet alapfunkcióit, rendkívül aktívan kihasználják a világháló nyújtotta interaktív lehetőségeket.

Az egyes demográfiai csoportok összetétele az internet-használati jellemzők alapján

A fentebb bemutatott négy – az internethasználat funkciója szempontjából elkülönülő – csoport demográfiai jellemzőit az alábbi ábrák szemléltetik:

A férfiakra sokkal inkább jellemző a sokoldalú internethasználat, mint a nőkre.

Az interaktív funkciókat használó két csoport tagjai túlnyomórészt fiatalok, míg az internetet ritkán használó „Passzívak” táborába inkább az idősebb korosztály sorolható.

• Az interaktív és a sokoldalú internet használat nem végzettség specifikus: ebből a szempontból alig van különbség az egyes iskolázottsági szintek között.
• A passzív internetezők körében magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, míg az internetet hagyományos célokra használók körében felülprezentáltak a főiskolát, egyetemet végzettek.

A fővárosban nagyobb arányban képviseltetik magukat az „Interaktívak” illetve a „Sokoldalú használók” mint a kisebb településeken.

Az egyes internetező helyek jellemzői a használati szokások alapján

A könyvtárak és internetkávézók látogatói körében leginkább a passzív internethasználat jellemző. A hagyományos célú használat a munkahelyeken fordul elő a legnagyobb gyakorisággal.

Az internet-használati szokások révén képezhető szegmensek jellemzői – Összegzés